Hihetetlennek tűnik, hogy így elszaladt ez a 4 hónap... Tegnap, szilveszterkor azon gondolkodtam, hogy egy éve, mikor a kávézóban ünnepeltem az új évet a barátaimmal, még eszem ágában sem volt jelentkezni erasmusra, erre egy évvel később már vége is van...

Sokan kérdeztetek a karácsonyról, most kicsit részletesebben elmesélem, képekkel tarkítva :)

Az Erasmus Student Network által nyílt lehetőségünk egy portugál családdal ünnepelni a karácsonyt, azt hiszem, mi Natalia barátnőmmel a legszerencsésebbek közé tartozunk a mi "karácsonyi családunkkal". Karácsony előtt néhány nappal találkoztunk a velünk egykorú "gyerekekkel" egy kávézóban, hogy megismerjük egymást kicsit. Dinis egyetemista, és épp Dániában van erasmuson a félévben, csak karácsonyra hazajött Portugáliába, Silvia pedig tavaly fejezte be az egyetemet. Már előre mondták, hogy sokan leszünk, és nem csak ők beszélnek angolul, hanem a korunkbeli unokatestvérek is. Elvileg csak 24-ére "kellett" meghívniuk, de már akkor mondták, hogy náluk két napos az ünneplés, 24-én vacsora és 25-én ebéd, mindkettőre szeretettel várnak minket. A kávézásból 2,5 órás beszélgetés lett, így már akkor egyértelmű volt, hogy nem fogunk unatkozni a vacsora közben.

Szenteste 7 körül érkeztünk meg, 8-ra volt tervezve a vacsora (ami 9 után kezdődött). Ezen az estén 16-an ültünk az asztal körül, igazán népes társaság volt. A menü lazacfilé és 2 féle képpen elkészített bacalhau (norvégiában halásszák, de mégis ez a legtipikusabb portugál hal) volt. A portugálok elég édesszájúak, desszertből legalább 10 féle volt, finomabbnál finomabbak. Itt az a szokás, hogy éjfélkor kezdenek ajándékot bontani, így a vacsora után még folytattuk a beszélgetést és élveztük a kandalló melegét. Nataliaval nem is számítottunk ajándékra, maximum valami kis apróságra, ehhez képest három ajándékot is kaptunk. Egy kis cicás kávéscsészét (amit minden családtag kapott), egy karkötőt és egy parafa tolltartót (Portugália nagyon nagy parafa-termelő ország, mindent lehet találni parafából a cipőtől elkezdve a táskán át, karkötő, fülbevaló...). Igazán megható volt hogy így gondoltak ránk is.

Én egy üveg tokaji aszút vittem nekik, a képek épp azt ecsetelem, hogy miért is ilyen különleges bor ez. Igencsak elhúzódott az este, hajnali 2 után Dinis hazavitt minket kocsival. Mivel másnak 1-re már hivatalosak voltunk az ebédre, így csak alvás, és a másnapi gyors összekészülés volt az otthon töltött idő. Másnap kicsit kevesebben voltunk, kb 12-en. Az ebéd is nagyon finom volt, életemben először ettem polipot, és határozottan pozitív élmény volt! :) Ezenkívül a tegnapi bacalhau és bárány volt terítéken. Természetesen a desszertek ekkor sem maradhattak el. Hat óra előtt nem sokkal indultunk haza, akkor még egy üveg portói bort is kaptunk.

Igazán különleges élmény volt egy másik család ilyen személyes ünnepébe belelátni, és azt hiszem nekik is különleges volt, sokat beszélgettünk a magyar és lengyel karácsonyi szokásokról is.

Megosztás a facebookon